Lassan beizzíthatjuk a fatüzelésű kandallónkat vagy kályhánkat, mely nemcsak meleget ad a csípős őszi napokon, hanem egy univerzális tisztítószert, fahamut is.
Nem mindegy, miből keletkezik a hamu!
Ahhoz, hogy valóban jó társunk legyen a hamu otthonunk fényesre suvickolásában, tudnunk kell róla egyet s mást. Például, hogy a legjobb tisztítóhatással a száraz, keményfából keletkező fahamu rendelkezik. Soha ne használjunk fel olyan fát, mely előzetesen valamilyen vegyszerrel kezelve volt, és a szép színesre festett, ámde megunt lambériánk sem alkalmas fahamu előállítására. Nemcsak a tűz látványának örülhetnek azok, akiknek otthonában akad egy fatüzelésű kandalló vagy kályha, hanem mert így lényegében ingyen jutnak egy igazán univerzális, és nem utolsósorban környezetbarát tisztítószerhez.
Mi mindenre jó a háztartásban?
Még mielőtt nekilátnák a nagytakarításnak, érdemes a fahamut egy szitán, vagy egyszerű konyhai szűrőn átszitálni. Így könnyedén különválaszthatjuk a számunkra hasznos, finom port a kis fadaraboktól, melyek alattomos módon képesek összekaristolni kedvenc tárgyainkat, vagy az üvegfelületeket – merthogy mindezek újjávarázsolására és tisztán tartására bevethetjük a fahamut.
Ne is vigyük túl messzire a kandallónktól csodaszerünket, hiszen az ajtóüvegre égett kormot egy szempillantás alatt letakaríthatjuk vele. Használjunk hozzá meleg vizet, majd dolgunk végeztével még egyszer mossuk át tiszta vízzel.
Ugyanígy akár házunk ablakainál is bevethetjük, melyek még csillogóbbak lesznek, ha ecettel is áttöröljük őket.
A konyhánkban szintúgy remekül hasznát vesszük: az edényeket, üvegpoharakat, evőeszközöket, zománcozott edényeket dörzsöljük át vele, majd bő vízzel öblítsük le őket.
Forrá: Shutterstock/PuzzlePix
Miért és hogyan készítsünk hamulúgot?
Akár hisszük, akár nem, a fahamuval makulátlanul tisztára moshatjuk a ruháinkat is – ehhez azonban először hamulúgot kell készítenünk. Fogjunk egy tiszta edényt, szórjunk az aljára fahamut, öntsük fel háromszoros mennyiségű forró vízzel, majd hagyjuk állni két-három napig. Ezzel lényegében el is készült a hamulúg, és már csak annyi a dolgunk, hogy a tetején lebegő darabokat egy szűrővel leszedjük, a tiszta oldatot pedig egy merőkanállal lemerjük a leülepedett hamuról.